Asztaxanthin alga. és betegségek

Hatékony antioxidánsként és biztonságos, természetes gyulladás gátlóként működik a természetes asztaxantin. Védelmet nyújt a bőr számára az UV sugárzás káros hatásai ellen és segíti, hogy az emberek belülről szépüljenek. Kiváló kiegészítés a sportolók és aktív emberek számára, mivel elősegíti a testi terhelések utáni felépülését.

Az asztaxantin a sport által okozott ízületi gondokat megelőzi, sőt erősebbé teszi a szervezetet, valamint fejleszti a ellenálló képességet. A szemek és az agy számára ugyancsak egyedülálló támogatást jelent, elsősorban olyan betegségek megelőzésében segít, mint az időskori makula degeneráció (AMD) és a szürke hályog. A béta-karotinnal (és számos más karotinoiddal) egybevetve az asztaxantin többek között a következő tulajdonságokkal bír:

-Asztaxantin áthatol a vér-agy gáton és antioxidáns és gyulladásgátló védelmet nyújt az agynak és a központi idegrendszernek. Ez egy rendkívüli jelenség, mivel a vér-agy gát egy erősen szelektáló filter, mely csak az agy által szükséges tápanyagokat engedi át és csakis tápanyacseretermékeket továbbít. Ily módon védi az agyat a vérben keringő kórokozóktól, toxinoktól és hírvivő anyagoktól. 
-Asztaxantin áthatol a vér-retina gáton és antioxidáns, illetve a szemeknek gyulladásgátló védelmet biztosít. A vér-retina gát egy további erősen szelektáló filter, melynek hatására csak adott anyagok kerülhetnek a retinahártyára.

Az asztaxantin és a szemek

A Hokkaido University Graduate School of Medicine egyik csoportja megvizsgálta az asztaxantin patkányok szemeire gyakorolt gyulladásgátló hatását. A kutatók uveitist idéztek elő (a belső szem szivárványhártyára is kiterjedő gyulladását) és dózistól függő, az NO, a PGE-2 és a TNF-α mennyiségeinek enzimgátlás útján végbemenő csökkenéséből adódó gyulladásgátló hatást figyeltek meg.

Annak felismerése, hogy az asztaxantin csökkentheti a szemek gyulladását és maga a folyamat működésmódja azért bír jelentőséggel, mert számos különböző szembántalom tulajdonképpeni oka egy gyulladás. Ohgami és mtsai. 2003.

Az asztaxantin és a szív

A C-reaktív proteint (CRP) a tudósok a szívbetegségek koleszterinnél megbízhatóbb indikátoraként kezelik. Ha a testben gyulladásos folyamatok játszódnak le, a máj és a koszorúserek CRP-t termelnek és azt a vérbe juttatják. 2006-ban egy klinikai tanulmányban megvizsgálták a természetes asztaxantin vér CRP-szintjére gyakorolt hatását.

A vizsgálatot egy természetes anyagok klinikai tanulmányaira szakosodott független kutató vállalat, a kaliforniai Health Research and Studies Center végezte. A tanulmányt PhD Gene Spiller vezette. Dr. Spiller már korábban is végzett a természetes asztaxantinnal kapcsolatos vizsgálatokat. Ebben a vizsgálatban nyolc héten keresztül 25 vizsgálati alany vett részt. Közülük tizenhatan természetes asztaxantint, kilencen pedig placebót kaptak.

A vér CRP-szintjét a tanulmány kezdetén és végén állapították meg. Az eredmények igen pozitívak voltak: Az asztaxantin-csoportnál a CRP 20,7%-os csökkenését mérték. A placebo-csoportnál ezzel szemben a CRP-értékek növekedése volt megfigyelhető. A kutatók az alábbi következtetést vonták le: Az asztaxantin csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Spiller és mtsai. 2006a.

Az asztaxantin és az artritisz

Az asztaxantin 247 alkalmazója között végzett kérdőíves vizsgálat kimutatta, hogy a hátfájásról panaszkodók és az oszteoartritisz ill. reumatoid artritisz tüneteit mutató egyének 80%-a javulásról számolt be az asztaxantinnak köszönhetően. Asztma és prosztata megnagyobbodás eseteiben is javulást mutatott az asztaxantin étrendkiegészítőként történő szedése. A fenti betegségek mindegyike szabadgyökök kiváltotta gyulladásokkal és károsodásokkal jár. Guerin és mtsai. 2002

Az asztaxantin és a sport

PhD Andrew Fry, a memphisi egyetem testgyakorlatokkal foglalkozó biokémiai laboratóriumának professzora és igazgatója egy klinikai tanulmány keretében vizsgálta meg, hogy a természetes asztaxantin segíthet-e a sport kedvelőinek abban, hogy a fárasztó aktivitások után rendszerint fellépő ízületi és izomfájdalmat legyőzzék. 20 fiatal, súlyzókkal rendszeres edzéseket végző férfit toborzott, hisz ezek a sportolók gyakran szenvednek fájdalmas ízületeik miatt.

A tanulmány csak 3 hétig tartott, ami viszonylag rövid időnek számít, ha figyelembe vesszük az asztaxantin azon tulajdonságát, hogy a szervezetben hosszabb szedés után akkumulálódik. Ezért a hatékonyság a szedés időtartamával rendszerint nő.

A résztvevőket egy ellenállás-tréning gyakorlására való gépen fárasztó lábgyakorlatokra kérték fel. A placebo-csoport tagjai határozott fájdalmat éreztek térdízületeikben, mégpedig mind a tréning után, mind 10, 24 és 48 óra elteltével. Figyelemreméltó volt az asztaxantincsoport tagjaival végzett összehasonlítás: A csoport tagjainak térdízületi fájdalmai egyáltalán nem fokozódtak. A tanulmány a természetes asztaxantin alacsony, naponta 4 mg-os dózisának szedése esetén az ízületi fájdalmak erőnléti tréning utáni teljes megelőzéséről tanúskodott. Fry, A. 2001

Az asztaxantin és a rák

Tanaka rájött, hogy az asztaxantin védelmet nyújt az egereknek a kémiailag indukált hólyagrák ellen, a patkányoknál pedig csökkentette a szájüreg kémiailag indukált daganatainak kockázatát, miközben jóval hatásosabb volt a béta-karotinnál.

Ezen túlmenően az asztaxantin a patkányoknál szignifikánsan meggátolta a karcinogén anyaggal indukált vastagbélrákot, az egereknél pedig a béta-karotinnál és a canthaxanthinnal erősebb hatással késleltette a mellrák progresszióját. Tanaka,T, és mtsai: (1) Chemoprevention of mouse urinary bladder carcinogenesis by the naturally occurring carotenoid astaxanthin. Carcinogenesis 1994;15:15–19. (2) Chemoprevention of rat oral carcinogenesis by naturally occurring xanthophylls, astaxanthin and canthaxanthin. Cancer Res. 1995;55:4059–4064. (3) Suppression of azomethane-induced rat colon carcinogenesis by dietary administration of naturally occurring xanthophylls astaxanthin and canthaxanthin during the postinitiation phase. Carcinogenesis 1995;16:2957–2963.

Kurihara szerint állatkísérletekben bizonyítást nyert, hogy az asztaxantin csökkenti a természetes ölősejtek stresszel indukált elnyomását, melynek köszönhetően hatékonyabban felszámolja a daganatsejteket. Kurihara H, és mtsai: Contribution of the antioxidative property of astaxanthin to its protective effect on the promotion of cancer metastasis in mice treated with restraint stress. Life Sci. 2002;70:2509–2520.

Az asztaxantin hatásával kapcsolatos pozitív eredményeket más tudósok is alátámasztották. Bertram, Jewell és Jyonouchi egymástól független tanulmányokat végeztek.

Ezek szerint az asztaxantin (1) rákmegelőző hatása antioxidatív és gyulladásgátló hatásának, (2) a sejtek közötti úgynevezett „gapjunctions“ (a szomszédos sejtek között meghatározott molekulák szállítását lehetővé tévő, állati sejtek sejtmembránjai közötti kapcsolatok) útján végbemenő jobb kommunikációnak, (3) a fázis-I enzimek májban, tüdőben és vesékben való aktiválásának tudható be, melyek hozzájárulnak a karcinogén anyagok ártalmatlanná tételéhez, (4) valamint egy daganatelnyomó gén (4) aktiválásához és (5) a daganatsejtek ellen irányuló immunválasz modulációjához. Bertram JS: Carotenoids and gene regulation. Nutr Rev. 1999;57:182–191. Jewell C, et al: Effect of dietary supplementation with carotenoids on xenobiotic metabolizing enzymes in the liver, lung, kidney and small intestine of the rat. Br J Nutr. 1999;81:235–242. Jyonouchi H, et al: Antitumor activity of astaxanthin and its mode of action. Nutr Cancer 2000;36:59–65

Az asztaxantin és az ízületek

A Health Research and Studies Center munkatársa, Dr. Spiller tanulmányt végzett az úgynevezett "teniszkönyökben" szenvedő betegek körében. A "teniszkönyök" esetében gyulladás jön létre a csukló és ujjfeszítő izmok tapadásánál.

A sérülés következtében csökken a markolóerő és fájdalom jelentkezik, ha megfogunk valamit. Dr. Spiller megvizsgálta az étrendkiegészítőként szedett természetes asztaxantin teniszkönyökben szenvedő betegek markoló erejére gyakorolt hatását. A tanulmány 33 alanyt foglalt magába, melyből 21 résztvevőt kezeltek asztaxantinnal, míg a placebocsoportban tizenketten voltak. A markolóerőt a nyolchetes tanulmány elején és végén mérték meg.

Nyolc hét elteltével az asztaxantinnal kezelt csoportnál a markolóerő figyelemreméltó 93%-os átlagos javulása volt megfigyelhető, az önbecslések alapján pedig csökkentek a fájdalmas állapotok. A következtetés: Az asztaxantin segíthet a gyulladásos ízületi megbetegedések enyhítésében. Spiller és mtsai. 2006b

Az asztaxantin és a reumatoid artritisz

Dr. Nir és Dr. Spiller igen ígéretes, nyolchetes klinikai tanulmányt végzett reumatoid artritiszben szenvedő betegekkel. A reumatoid artritisz egy autoimmun betegség, melynél az immunrendszer a saját testet támadja meg. Ez a betegség sokkal nehezebben kezelhető, mint az oszteoartritisz. Egy krónikus betegségről van szó, ami roncsoló hatást fejt ki és az érintetteket akár nyomorékká is teheti.

Számos hagyományos terápia bizonyult sikertelennek. A tanulmány 21 vizsgálati alanyt foglalt magába, melyből 14 résztvevőt kezeltek asztaxantinnal, míg 7-et a placebo-csoportba soroltak. Értékelési kritériumként a vizsgálat kezdetén, félidején és végén megmérték a fájdalmat és az arra vonatkozó elégedettséget, hogy milyen jól képesek a mindennapos tennivalók elvégzésére.

Az eredmények a tanulmány végén mind a fájdalom, mind az elégedettség értékei terén szignifikáns eltérést mutattak a kezelt és a placebo-csoport között. A fájdalom értékei az asztaxantinnal kezelt csoportnál négy hét elteltével kb. 10%-kal, nyolc hét elteltével pedig több mint 35%-kal csökkentek. A placebo-csoport fájdalomértékei viszonylag állandóak maradtak. A vizsgálati alanyok elégedettségi értékei saját felbecslések szerint az asztaxantinnal kezelt csoportban négy hét elteltével kb. 15%-kal, nyolc hét elteltével pedig több mint 40%-kal nőttek. Nir and Spiller, 2002b